Ceremošnjak

Ceremošnjak
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Nekcse
Jogállás	falu
Irányítószám	31500
Körzethívószám	+385 031
Népesség
Teljes népesség	81 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	200 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 26′ 47″, k. h. 18° 05′ 37″45.446389, 18.09361145.446389°N 18.093611°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 47″, k. h. 18° 05′ 37″45.446389, 18.09361145.446389°N 18.093611°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Ceremošnjak falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Nekcséhez tartozik.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 47, közúton 56 km-re nyugatra, Diakovártól légvonalban 28, közúton 40 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 9 km-re délre, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi részén fekszik.

Története

A települést 1407-ben említik először „Cremoswelge”^[2] néven Nekcse várának tartozékaként^[3] abban az oklevélben, melyben Zsigmond király a nekcsei uradalmat Garai Miklós nádornak és testvérének, Jánosnak adományozta. 1491-ben Corvin János, majd 1504-ben az Újlakiak lettek az urai. A török 1532-ben szállta meg és 1687-ig török uralom alatt állt. A török uralom idején a nekcsei náhije részeként jobbágyok lakták, katolikus lakóinak lelki szolgálatát a nekcsei ferences atyák látták el. Mellettük lakott néhány Boszniából érkezett pravoszláv család is. A faluban 1698-ban 12 ház állt.

A török uralom elöli felszabadítás után kamarai birtok lett, majd a nekcsei uradalommal együtt előbb Johann Ferdinand Kyb, majd Catarina Caraffa lett a birtokosa. 1708-ban a nekcsei birtokkal együtt az udvari kamara igazgatása alá került. A nekcsei uradalmat 1723-ban a császár Lamperg Ferenc Antal hercegnek adományozta, aki 1726-ban eladta az eszéki erőd parancsnokának, Oduyer Antal gróf tábornagynak. 1734-ben a nekcsei uradalommal együtt a Pejácsevich család lett a település birtokosa. 1750-ben 6 ház állt a településen.

Az első katonai felmérés térképén „Czermosniak” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Cseremosne” néven szerepel.^[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czermosnyák” néven 46 házzal, 68 katolikus és 199 ortodox vallású lakossal találjuk.^[5] 1905-ben a nekcsei ferencesek haranglábat építettek ide, mely egyben iskolaként is szolgált, ahova ekkor 35 tanuló járt.

A településnek 1857-ben 212, 1910-ben 464 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 70%-a szerb, 29%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 67%-a szerb, 30%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 108 lakosa volt.

Lakossága

Nevezetességei

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1940-ben szentelték fel. 1983-ban megújították. Az alapokat betonkoszorúval erősítették meg, csapadékvízelvezető csatornát építettek, a kápolnához lépcsőket készítettek. A már megrepedt falakat összekapcsolták, csempelapokkal burkolták, a falakat újravakolták és festették, a tetőt pedig kijavították. Az oltárt az emberekkel szemben állították fel. 1996-ban bevezették az áramot. 2004-ben az ablakokat újították fel és padokat cseréltek. A nekcsei kolostor keresztutat adományozott a kápolnának.

Oktatás

A falu tanulói a nekcsei Dora Pejačević általános iskolába járnak.

Jegyzetek

Források

• A város honlapja (horvátul)
• A plébánia honlapja (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
• Az első katonai felmérés térképe

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Nasice.com – Nekcse város információs portálja (horvátul)
• A község kulturális emlékei (horvátul)