Tiborjánc

Tiborjánc (Tiborjanci)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Belistye
Jogállás	falu
Irányítószám	31554
Körzethívószám	+385 031
Népesség
Teljes népesség	218 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	94 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 40′ 58″, k. h. 18° 20′ 17″45.68274047, 18.3379442645.682740°N 18.337944°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 58″, k. h. 18° 20′ 17″45.68274047, 18.3379442645.682740°N 18.337944°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiborjánc (horvátul: Tiborjanci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Belistyéhez tartozik.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 29, közúton 35 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re nyugatra, a Szlavóniai-síkság szélén, a Karasica jobb partja közelében fekszik. Határában halad át az Eszéket Szalatnokkal összekötő főút.

Története

A korabeli írásos források szerint a település már a középkorban is létezhetett. 1407-ben Nekcse várának tartozékai között említenek egy „Tiboryovch” nevű birtokot, mely azonos lehet a mai településsel.^[2] Nevével kapcsolatban a helyi hagyományban két elképzelés él. Az egyik szerint neve még a római időkből, Tiberius római császár nevéből származik, míg mások Szent Tiburciusszal hozzák kapcsolatba.^[3]

1543-ban Valpó várával egyidejűleg foglalta el a török. A török uralom idején kálvinista magyarokat telepítettek ide. Ebben az időben 8 ház állt a településen. Utolsó ura egy Hasszán nevű török volt. 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta.

Az első katonai felmérés térképén „Tiboriancze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Tiborjanczi” néven szerepel.^[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Tiborjancze” néven 59 házzal, 336 katolikus vallású lakossal találjuk.^[5]

A településnek 1857-ben 339, 1910-ben 374 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 98%-a horvát, 2%-a német anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború után Boszniából és a horvát Zagorje vidékéről újabb horvátok érkeztek a településre. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 291 lakosa volt. A falu központjában új horvát ház épült, ebben lett elhelyezve a tűzoltószerház, egy közösségi tér, rendezvényterem, ifjúsági klub és bolt is. A legfiatalabbak rendelkezésére nagy játszótér áll a falu központjában.

Lakossága

Gazdaság

A helyi családi gazdaságok tulajdonosai állattenyésztéssel, üvegházi növénytermesztéssel, zöldségtermesztéssel és egyéb tevékenységekkel foglalkoznak.

Nevezetességei

Szent Máté evangélista tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1941-ben épült, a veliskovcei plébánia filiája. Néhány éve teljesen felújították, új nyílászárókat és fűtőrendszert szereltek be. Búcsúját szeptember 21-én tartják.

Kultúra

A KUD „Ante Evetović Miroljub” Veliskovce, Gát és Tiborjánc kulturális és művészeti egyesület 1990-ben alakult. Jelenleg mintegy 80 aktív tagot számlál, akik tamburazenekar, énekkar és színjátszó csoportokban tevékenykednek.

Oktatás

A helyi tanulók a szomszédos Veliskovcéra járnak iskolába.

Sport

Az NK Mladost Tiborjanci labdarúgóklubot 1951-ben alapították.

Egyesületek

• A település önkéntes tűzoltó egyesületét 1929-ben alapították.
• Az UM „Ne zaboravi” ifjúsági egyesületet 2009-ben alapították 15 aktív és számos inaktív taggal a hagyományos mesterségek, népszokások, népdalok, néptáncok és népi játékok ápolására.
• A belistyei „Vepar” vadásztársaságnak vadászháza áll itt.

Jegyzetek

Források

• Belistye város hivatalos oldala (horvátul)
• Belistye város információs oldala (horvátul)
• A város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Belistye városi információs portál (horvátul)
• A Valpovština információs portálja (horvátul)