Stepánfalva

Stepánfalva (Stipanovci)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Pogorács
Jogállás	falu
Irányítószám	31433
Körzethívószám	(+385) 31
Népesség
Teljes népesség	367 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	134 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 28′ 00″, k. h. 18° 10′ 60″45.4667, 18.183345.466700°N 18.183300°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 00″, k. h. 18° 10′ 60″45.4667, 18.183345.466700°N 18.183300°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Stepánfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Stepánfalva (horvátul: Stipanovci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Pogorácshoz tartozik.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 39, közúton 44 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi lejtőin, a Diakovárról Nekcsére menő főút mentén fekszik.

Története

A település területe már az őskor óta lakott, ezt igazolják a „Krčevina” régészeti lelőhely leletei. A lelőhely Pogorács és Stepánfalva határán, a két települést összekötő úttól 500 méterre északra, a mezei út jobb oldalán, a Stepánfalva bejáratánál levő híd előtt található. Az itt talált őskori kerámiák a középső neolitikumból származó Sopot-kultúrához tartoznak. Az őskoriak mellett számos középkori cseréptöredék (főként konyhai edények darabjai) is előkerült, bizonyítva a középkori település létét.

Írásos dokumentumok is igazolják, hogy a település a középkorban is létezett. 1428-ban „Stepkfalwa”, 1474-ben „Stepanfalwa” alakban említik Névna várának tartoztékai között.^[2] A török 1532 körül szállta meg, de a török elleni felszabadító háborúkban elpusztult. A török uralom alól felszabadított szlavóniai települések 1698-as kamarai összeírásában „Ztipancz” néven Vukojevci keleti szomszédjaként, kihalt településként említik.^[3] A 17. század végén, vagy a 18. század elején a Felső-Drávamente, Lika és a horvát Hegyvidék térségeiből horvát családok érkeztek ide. A 18. század elejétől a nekcsei uradalom része volt, mely 1734-ben a Pejácsevich család birtoka lett. Pejacsevich II. József a század második felében létrehozta pogorácsi uradalmat, melynek Stepánfalva is a része lett.

Az első katonai felmérés térképén „Stipanovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Stipanovcze” néven szerepel.^[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Stipanovecz” néven 48 házzal, 256 katolikus vallású lakossal találjuk.^[5]

A településnek 1857-ben 225, 1910-ben 429 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 77%-a horvát, 13%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát, 3%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 398 lakosa volt.

Lakossága

Nevezetességei

• A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma a pogorácsi Szent Miklós plébánia filiája.

Kultúra

„Križari” irodalmi lelki kreativitás egyesülete.

Oktatás

A településen a pogorácsi általános iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport

Az NK „Mladost” Stipanovci labdarúgóklub a megyei 2. ligában szerepel.

Egyesületek

A DVD Stipanovci önkéntes tűzoltó egyesületet 1932-ben alapították.

Jegyzetek

Források

• A község honlapja (horvátul)
• A település honlapja Archiválva 2020. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Hrvatski arheološki godišnjak 8/2011.
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• A község kulturális emlékei (horvátul)