Kitisance

Kitisance (Kitišanci)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Belistye
Jogállás	falu
Irányítószám	31554
Körzethívószám	+385 031
Népesség
Teljes népesség	145 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	91 m
Terület	1,33 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 41′ 04″, k. h. 18° 22′ 24″45.684444, 18.37333345.684444°N 18.373333°EKoordináták: é. sz. 45° 41′ 04″, k. h. 18° 22′ 24″45.684444, 18.37333345.684444°N 18.373333°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Kitisance (horvátul: Kitišanci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Belistyéhez tartozik.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 27, közúton 33 km-re északnyugatra, községközpontjától 2 km-re nyugatra, a Szlavóniai-síkság szélén, a Karasica jobb partján, az Eszéket Szalatnokkal összekötő főút mentén fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága alapján területe már ősidők óta lakott volt. A Karasica túloldalán fekvő Zagajci lelőhelyen bronzkori (i. e. 11. század – i. e. 9. század) és vaskori leleteket (i. e. 4. század) is találtak. A legújabb időkben római villa és az ókori Iovalia maradványait is megtalálták a területén. Ugyanezen a lelőhelyen 7. és 8. századi, korai szlávnak tartott leletek is előkerültek.

Kitisancét horvát történészek általában a középkori Kusztaton településsel (1396: „Kustachen, Kustathon,” 1457: „Kwsthathon”) azonosítják, mely a 15. században a Maróti család birtoka volt és Csánki Dezső is a Karasica melletti Zagajc-puszta közelébe helyezi.^[2] Történészek itt jegyzik meg azt is, hogy már 1289-ben említik a „Kustachen” nevű települést, mint a Haraszti család birtokközpontját, mely birtok hét falut foglalt magában a Dráva jobb partján a Gát melletti mai Petrovo selo üdülőteleptől az Eszék melletti Rétfaluig. A török Valpó várának elestével 1543-ban foglalta el azt a területet. 1579-ben a török defter a települést a Pozsegai szandzsák részeként említi. Ekkor 6 ház állt a településen, melyhez a Dráva és a Karasica partján 3 vizimalom, több erdő, szőlő és méhészet tartozott. A valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. Ekkor már csak egy juhtelep volt itt, ahol mintegy 500 juhot tartottak.

A mai település Kitisance-puszta néven mezőgazdasági majorként keletkezett a 19. század közepén a valpói uradalom területén, a Hilleprand-Prandau család birtokán. 1869-től tekintik önálló településnek. 1857-ben 339, 1910-ben 374 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 44%-a horvát, 33%-a szerb, 15%-a magyar, 8%-a német anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A két világháború között az 1920-as években Dalmáciából és a horvát Tengermellékről több család telepedett le itt. A második világháború után Likából és a horvát Zagorje vidékéről újabb horvátok érkeztek a településre. 1991-ben lakosságának 91%-a horvát, 4%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 150 lakosa volt.

Lakossága

Nevezetességei

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1982 és 1993 között épült, a belistyei Szent József plébánia filiája. Alapkövét 1982. október 4-én áldotta meg Marin Skarić diakovár-szerémi püspök, felszentelése 1993. december 12-én történt.

Sport

• Az NK Kitašanci labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel. A klubot 2006-ban alapították.
• SK Kitišanci asztalitenisz klub.

Jegyzetek

Források

• Belistye város hivatalos oldala (horvátul)
• Belistye város információs oldala (horvátul)
• A város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Rudolf Horvat: Vapovština u tursko doba (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Belistye városi információs portál (horvátul)
• A Valpovština információs portálja (horvátul)
• Zdenka Šimončić-Bobetko: Kolonizacija u hrvatskoj 1919-1941. godine. Zagreb, 1990. (horvátul)